Boldva
Boldva község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, az Edelényi járásban.
A Bódva völgyének déli részén fekszik, nem messze a kis folyónak a Saajóba való betorkollásától; a megyeszékhely Miskolctól 15 kilométerre északra.
A közvetlenül határos települések: észak felől Ziliz (kb. 5 km), északkelet felől Nyomár és Hangács, kelet felől Alsóvadász, délkelet felől Sajóvámos és Sajósenye (kb. 4 km), dél felől Sajóecseg (5 km), nyugat felől pedig Sajószentpéter. A két legközelebbi város Edelény és Sajószentpéter, közúton mindkettő egyaránt kb. 10 kilométer választja el, de ez előbbi légvonalban valamivel közelebb van hozzá.
A Bódva völgyének déli részén fekszik, nem messze a kis folyónak a Saajóba való betorkollásától; a megyeszékhely Miskolctól 15 kilométerre északra.
A közvetlenül határos települések: észak felől Ziliz (kb. 5 km), északkelet felől Nyomár és Hangács, kelet felől Alsóvadász, délkelet felől Sajóvámos és Sajósenye (kb. 4 km), dél felől Sajóecseg (5 km), nyugat felől pedig Sajószentpéter. A két legközelebbi város Edelény és Sajószentpéter, közúton mindkettő egyaránt kb. 10 kilométer választja el, de ez előbbi légvonalban valamivel közelebb van hozzá.
Térkép - Boldva
Térkép
Ország - Magyarország
Magyarország zászlaja |
Jelenlegi határai nagyjából egyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. A két világháború között számos kormány alakult, többek között kommunista kormány is, melynek a bukása és felszámolása után megalakuló szolgált ki. Magyarország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak.
Valuta / Nyelv
ISO | Valuta | Szimbólum | Értékes jegyek |
---|---|---|---|
HUF | Magyar forint (Hungarian forint) | Ft | 2 |
ISO | Nyelv |
---|---|
HU | Magyar nyelv (Hungarian language) |